Szemerédi Izabella: egy bohóc a maszkot levetve (Freddie Mercury alakjáról)


apró zavaros önmagukba forduló dimenziók
sziluettjén egy férfi sajog a borzongáson
oda ér majd ahonnan jött vagy sietve
elmenekül a valóságtól
de elkerülhetetlen az ismeretlen
így könnyebb a halál mint az élet
az énnek ha nem szorul rá anya
család vagy isten mint a szégyen 
aminek most elvágja a torkát
a szél szeszélyében
zuhanva a legsötétebb mélyre 
hinni bízva mert ott lesz benne: a fény
ami elnyel mindent végül 

és teljesül a teljesség


Kedveléshez, hozzászóláshoz jelentkezz be Facebook-fiókodba!

   ➥ FRISS KIEMELT KORTÁRS VERS