Salánki Anikó: Azt mondta, Jaspernek hívják
Hó elején leült a konyhában, ott volt a legmelegebb. Egy nagyszoba volt, meg egy fél. – Az ember ot…
Tovább ».jpg)
MVDH társalgó // interjú Salánki Anikóval
Egy alföldi kisvárosban élek, itt voltam népművelő-könyvtáros, majd pedagógus. A státuszom ugyan me…
Tovább »
Salánki Anikó: Szerenád
A tanár úr péntek reggel nyolckor lépett ki az ajtón, kétszer megrázta a kilincset, hogy jól bezárt…
Tovább »
Salánki Anikó: Mindenkinek van mobilja
A lába beledagadt a cipőbe, két karját lehúzta a csomag, azt hitte, sose ér haza. Haza? Már amenny…
Tovább »
Salánki Anikó: Jó reggelt, macska!
Korán kelt, de még egy kicsit ágyban maradt, élvezte a dunyha melegét. Télen a konyhában vackolódot…
Tovább »
Salánki Anikó: Első találkozás
Mindenki másképp képzeli, hogy hol és mikor találkozik az IGAZIVAL. Igen, így csupa nagybetűvel, hi…
Tovább »
Salánki Anikó: Maradok tisztelettel
Nem maradt ott az év végi bulin, beadta persze a kétezret, amit a titkárnő szedett össze, sőt meg i…
Tovább »
Salánki Anikó: Hány éves vagy, királyfi?
Hámlott a vakolat, a barnára festett ajtókról lepattogzott a máz. Olyan ócska és megalázó az egész …
Tovább »
